Félhomály: a szakadó esőben a pocsolyát bámulva épp valami olyasmin morfondíroztam, hogy van ez a világ, és benne valami, ami belőle szakadt ki – az ember -; és hogy ez a valami most megismeri ezt a világot, de mikor ez a valami néz, akkor azt látja-e, ami valóban a világ?

És mégis ez a dolog... ez benne van – a világon belül van, de akkor most tulajdonképpen mi ez? És mi lesz ha ez - ez a valami már nem lesz… az nem fogja érdekelni őt? Vagy kellene, hogy érdekeljen egyáltalán bárkit is?

Vagy mikor az éjszaka közepén, a feketeségbe vájva a tekintetünkkel arra várunk, hogy hozzászokjon a szemünk a sötéthez, és közben eszünkbe jut valami régi-régi dolog, egy régi hangulat, amitől az a furcsa izgalom vesz erőt a rekeszizmunkon - és akkor már ki akarunk ugrani az ágyból, és elmondani mindenkinek, hogy azt nem úgy gondoltuk! Hogy talán egészen mást gondoltunk, mint amit mondtunk és csináltunk.

Ez folyott bennem, mialatt villámlás és mennydörgés felelgetett egymásra – és akkor egy nő belelépett a pocsolyámba.

De az a hangulat sosem fog már visszajönni.

Emelt informatika: ⌊(114 + 29) / 150⌋ = 95%

Na mivan' béjbe?

Apropó: az összpontszámom így 453.

Ha tanácsot kér tőled, akkor vagy evidenciákat, vagy pedig hazugságokat akar hallani.

Írásbelik:
Történelem: 77%
Magyar: 92%
Matematika: 94%
Angol: 96,5%
Informatika (emelt): 95%